LÁCACSÉKE

Forrás: SRK Tudományos Gyűjteményi Adattára/At.202.

            Sáfár József teológus feljegyzése 1936 év Húsvétjáról

"Húsvéti szokások

Mielőtt rátérnék a szorosan vett húsvéti szokásokra, jónak látom megemlíteni, azokat a dolgokat, amelyek mintegy előképei a húsvétnak.

            Először is a Nagypéntekre vonatkozó szokásokat említem.

A falu, mely közvetlen közelről Cséke és Dámóc görögkatólikus faluk közé esik, bizonyos babonás szokásokat átvett az általuk úgynevezett „vad oroszok"-tól. Ennek magyarázható, hogy Nagypénteken valóban csak olajban sütött dolgokat esznek, délutáni Istentisztelet után pedig megkezdik a hagyományos tengeri pattogtatást. Hogy a tengeri jobban kipattanjon, az öregek szerint a gyerekek egymás kezét megfogva, körül táncolják a tüzet középen a pattogtató asszonnyal s a következő, kissé drasztikus varázsdalt dalolják:

Patti, patti rózsa,

Jön a tehéncsorda,

Tejet ád, vajat ád

Olyat fosik, mint egy kád,

Patti, patti rózsa.

A jelentősége szerintük abban van, hogy este szoktak pattogtatni, amikor a tehéncsorda jön, és azt akarják elérni a nótával, hogy a tengeri olyan nagyra (és olyan) vagyis szépen pattanjon ki, mint az úton található tehén ürüléke.

A pattogtatás után már nagypénteken hozzáülnek az asszonyok a hímes tojás készítéséhez. Viasszal mintát rajzolnak a tojásra, s aztán (ráteszik) beleteszik a festékes vízbe és megfőzik.

            Az ünnep elérkezéséig aztán más jellemző dolgot nem csinálnak. Az első nap a legnagyobb csendben folyik le. Úrvacsora osztáskor az asszonyok kivétel nélkül a legfiatalabbak is, tiszta feketébe mennek templomba. A második nap már az elsőnél jóval hangosabb. Ekkor indul el a legénysereg apraja és nagyja a hímes tojást szedni és nagyon mérsékelten öntözködni.

Az öntözködés második nap a fiúk privilégiuma. Ha bemennek a házba a következő szavakkal köszöntik a ház lányát: „ Változkodj Erzsi vagy Zsófi stb.". Ami azt jelenti, hogy az illető lány igyekezzék olyan ruhába öltözködni, amelyiknek nem árt, ha megöntik. Azután megkínálják Őket borral vagy süteménnyel, és a lány kiosztja a hímes tojást.

S ilyenkor a nagyobb fiúk, kik tízes-tizenkettes csoportokban járnak, előre kijelölik, hogy ennél a háznál kik adnak vissza tojást. Tehát ad a lány és Ők visszaadnak neki abból a tojásból, amit már másik helyen kaptak. Azután mennek tovább, a másik helyre büszkén dalolva.

De ezzel még nem ért véget a Húsvét. A falú ősrégi szokása, hogy a harmadik napot is megünneplik. Ilyenkor is két Istentisztelet van. Ez a harmadik nap aztán a crescendója az öntözgetésnek. Ilyenkor tele van a falú nótával, kacajjal női visítozással, amelyek a hidegvíz hatása alatt önkéntelenül is elröppennek az ajkakról.

Ez az öntözködés már sokkal harciasabb, mert már nem egyoldalú a csata, hanem nagyon is sokoldalú (tudni-illik: előző napon csak a fiúknak volt szabad öntözködni), mert az asszonyok, lányok, fiúk és férfiak egyformán küzdenek, hogy dicsőséget szerezzenek azzal, hogy jól megöntözték egymást. Ez a játék már nem babra megy, nem is pohár vízzel, hanem köcsögökkel és vízzel teli vederekkel. Ezekből a játékokból a gyanútlan átutazó idegent sem hagyják ki, mert a kapuban állanak és a korlát mögött van elrejtve a muníció kifogyhatatlan forrása a sokszor mindig megtelt hordó, természetesen nem borral, -mert a lácai ember nem igen önti az idegenre-, hanem vízzel.

A legények azonban ezzel a veszéllyel is számolva bátran folytatják tovább az öntözködést, de most már csak bort kapnak. Ennek ellenére azonban, most már mivel a nők is öntözködnek bizonyos óvatossággal, és előre kémleléssel végzik az elsőrangú szórakozást, mert már előre el van készítve számukra a víz és nekik is bizony előre el kell készülni, hogy a furfanggal kidolgozott csapdából ép bőrrel, vagy legalábbis száraz bőrrel meneküljenek el.

Ez így folyik kora reggeltől késő estig, kivéve azt az időt, amikor templomba harangoznak s akkor az egész falú megy és zsúfolásig megtölti a templomot.

Utólag említem még meg, hogy Nagypénteken az a babona járja, hogy aki akkor megfürdik, akkor nem lesz rühes egész esztendőben. Az értelmét a nótából vették:

„Nagypénteken mossa holló a fiát"

Tudni-illik: szerintük a madár is azért teszi ezt, hogy fiókái ne legyenek tetvesek."

o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o

Az alábbi fényképet Dr. M Müller Bp. készítette 1937 májusában. Bodrogközi /láczai, semjéni/ szőttesek; bodrogközi, főleg cigándi húsvéti tojásokkal, a Faluszeminárium gyűjteményében.

A kép forrása: SRK Tudományos Gyűjteményi Adattára C158:

2012. 04. 07.

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat