LÁCACSÉKE

Nagy Géza:

A magyarországi Bodrogköz földrajzi nevei, Pácin 1994 (175.-191.oldal)

"LÁCACSÉKE

          1950-ig Láca és Cséke külön község volt. Az első tanácsválasztás előtt vonták össze, illetve egyesítették a két községet.

          Cséke magyar falu Zemplén vmegyében, Király-Helmeczhez délre 1 1/2 órányira, görög katholikus parochiával. Sok rétje és legelője van. Földesurai a pilisyek, Bártfayak, Szeghyek, Sztankayak.

          Lácza is magyar falu Zemplén vmegyében, Király-Helmeczhez délre 1 órányira református anyaszentegyházzal, bőséges rétekkel. Földesura gr. Sennyey, gr. Dőry, Csuka Zoltán és mások.

          Cséke neve 1333-ban a pápai tizedjegyzékben szerepel először. 1364-ben Láca határjárásában többször említik (possessio Cheke). 1374-ben Csekei Miklósról olvashatunk, 1414-1415-ben a falu a Kisrozvágyiak birtoka. 1541-ben lakatlannak írja a rovásadó jegyzék.

          Láca nevével 1364-ben találkozunk először (possessio Lácza), amikor Tárkányi László és az Eszenyiek pereskednek rajta. Megjárják határát és az Eszenyieknek ítélik. 1399-ben Nagytárkányi László birtokába kerül. 1541-ben 3 lakott, 4 üres, 1546-ban 9, 1548-ban 6 lakott, 2 üres portát írnak össze benne.

          Határa 1851-ben Csékén 189 hold, Lácán 452 hold szántót tesz ki. 1936-ban Csékén 657, 1938-ban is ennyi volt a szántóterülete. Láca 1936-ban és 1938-ban is 3.150 holddal rendelkezett. Jelenlegi határa az egyesült Lácacsékének 1.685 hektár, 2.929 kat. hold, melyet a közelmúltig az egyesülések után a ricsei termelőszövetkezet művelt. Jelenleg folyik a földek visszaigénylése.

          Külterületi települései korábban Buglyoska, Mokcsa, Monyha, Őrhegy és Szélföld voltak.

Lakossága az elmúlt 210 évben az alábbiak szerint alakult:

          1873-tól a királyhelmeci, 1882-től a bodrogközi, 1920-tól a ricsei, 1956-tól a járások megszűnéséig a sátoraljaújhelyi járáshoz tartozott.

          Közigazgatását 1950-ig a Lácai Körjegyzőség intézte. 1950 és 1970 között önálló tanácsú község. 1971-től pedig a Ricsei Nagyközségi Közös Tanácshoz tartozott. Jelenleg polgármester és képviselő testület intézi a falu közigazgatási ügyeit, és Semjénnel osztozik a körjegyzőn, mivel a két falu körjegyzőséggé alakult. Körjegyző itt is Sipos István.

          1901 és 1950 között csékén Nagy József, Cseh Sándor, Csubák István, Nagy B. István és Rinkó Bertalan voltak községi bírók.

          Ugyanebben az időben Lácán Kovács L. János, Markovics János, Móricz István, Pap Béláné, Sohajda István Téglás Balázs, Téglás János, Tóth L. Ferenc, Tóth S. András és Tóth S. Sándor ültek a bírói székben.

          1950 és 1970 között pedig az immár egyesült két falunak Pap Béla, Pásztor István és Szörényi Antal voltak tanácselnökei.

          1990-ben a falu lakossága Pásztor Zsigmondot választotta meg polgármesterévé, azonban Pásztor 1993-ban meghalt. Az elhunyt polgármester után a lakosság bizalma Szmolniczki Zoltánt tartotta méltónak Pásztor Zsigmond utódjának, s a választáson nevezettet polgármesterré választotta.

          A képviselőtestület tagjai 1990-től: Fedor János, Hallók ernő, Kovács Károly, Móricz ferenc, Nagy György, Szabó lajos és Téglás Balázs lettek.

          Csékének görög katolikus temploma és lelkésze van. egyházát 1333-ban a pápai tizedjegyzék Pál nevű papjával együtt említi. Lácának viszont református temploma és lelkésze van.

A lakosság vallás szerinti megoszlása pedig így alakult az alábbi években:

           Felsőtagozatos tanulói a ricsei általános iskolában tanulnak, alsótagozatosainak oktatása helyben történik.

          Cséke magyar eredetű helynév Árpád-kori személynévből, Láca neve azonban szláv eredetű. Szláv eredetű földrajzi nevei: Csornagát, Gelenc, Lyka, Motova, Ragya.

---

27. Református templom (templom). Láca XIX. században épült református temploma. Építésével kapcsolatban a Pesty-féle anyagban az alábbiakat találjuk: "a kurucz világban többször pusztításoknak volt kitéve,  - és hogy hajdanta véres eseményeknek lehetett színhelye, kitűnik abból is, hogy az ó Anyaszentegyháznak elbontásánál több sírokra akadtak az új Anyaszentegyház alapja ásatásánál a mellyek egyikében zöld selyem öltözékbe beburkolt csontvázat, azon egy ketté tört egyenes cseh kardot (spádé) keresztbe téve, és egy igen régi szerkezetű ezüst gyűrűt találtak,  - az elbontatott ó templom a csehvilágból voltnak mondatik, építője ki volt,  - meg hogy hány esztendeig, micsoda cseh vezér alatt tanáztak Láczán s ki által üzettek el innen a Csehek, nem tudatik. -a helységnek ős lakossai ugyan csak "CSEH" név alatt tartozkodnak, s a hátra maradt csehek utódjainak valják magokat."

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat