Görögkatolikus Metropólia

 

 

A Csékei Görögkatolikus Egyházközség

   Írta: dr. Fincziczki Sarolta, 1999. március 19.

   Aktualizálta, kiegészítette: Fülöp Emil, 2010-2020

 

A helybeli parochián található írásos anyagokból megállapítható, hogy keresztelési-, házasságkötési-, és elhalálozási anyakönyvet 1786. évtől vezettek Csékén.

 1788-1789-1790. évekről nincs bejegyzés az anyakönyvben.

  Az 1791. és az azt követő évek anyakönyvi bejegyzéseiből arra lehet következtetni, hogy Cséke anyaegyház volt, s valószínű volt templom és paplak is. A szájhagyomány szerint előbb fából épített templom volt.

  Az 1877-1915-ig terjedő időszak bevételi- és kiadási napló bejegyzései szerint a paplak újbóli felépítésére, a melléképületek javítására, a templom kijavíttatására és fenntartására, a kántorlak javítására költöttek, továbbá különféle állami adót is fizettek.

  1906. évben Ungvárott kelt püspöki körlevél szerint az Ungvári Kántor-tanító-lépző Intézet helyreállítására az egyes egyházközségekre kivetett összegek kimutatása /az 1883-as évben megállapított arány szerint/ I-II-III-IV. osztályba sorolja az egyházközségeket. /Az I-ben 52, II-ben 40, III-ban 24, IV-ben 12 koronát tartoztak fizetni./ Cséke a IV. osztályba lett sorolva.

  Az 1896. évi "Templomi Leltár", valamint a "...plébánia jövedelmeinek és kiadásainak összeírása" című dokumentumokban található feljegyzések szerint a csékei anyaegyház temploma kőből és téglából 1861-ben épült Popovits Bazil püspöksége  és Szender Mihály lelkészsége  idején, egyszerű márványfestékkel kifestve, zsindellyel fedve. A főoltár anyaga kő, a főoltár baldachinuma fa, az oltárgyertyatartók /6db/ fából faragva.

  A torony 1863-ban épült kőből és téglából, zsindellyel fedve. Harang három db volt /I-380kg, II-25 kg, III-15 kg/. A két nagyobbat az I világháború idején elvitték! A homokdombot -ahol ma templom van- kőfallal óvták  a széthullástól. A templom mellett volt egy szentkereszt fából, az 1893-ban készült.

 A templom Nagyboldogasszony napján /augusztus 15./ volt megáldva.

  A templom a lelkészi-lak felszerési tárgyait is részletesen tartalmazza  az említett leltár. A lelkészet tulajdonában ekkor 6 kh 800 öl szántóföld, kántorház, udvar, kert és kántori földterület is volt.

  Az 1896. évi összeírás szerint a Cséke-i anyaegyház lélekszáma 168 fő, a hozzá tartozó fiókegyházak száma 26, ebből: 9 község /Semjén, Lácza, Nagygéres, Kisgéres, Örös, Nagyrozvágy, Kisrozvágy, Ricse, Cigánd/ 216 fő, és 17 tanya 160 fő, mindösszesen a lélekszám 544 fő volt. A legtávolabbi tanya 19 km-re volt az anyaegyháztól. A fiókegyházak -községek és tanyák- görögkatolikus hívei Csékére jártak templomba, a gyermekeiket ide hozták keresztelni /gyalog, vagy lovaskocsival/ és a házasságot is itt kötötték. A betegekhez, vagy temetni a lelkész ment hasonló módon.

 A csékei anyaegyház hívei közül /a fizetési kötelezettség szempontjából/ 16 egész-gazda, 11 egész-zsellér, 10 feles-zsellér, a fiók egyházaknál 2 egész-zsellér, 20 feles-zsellér volt. A párbért természetben fizették; /2 véka, 1 véka, 1/2 véka búza, vagy egyéb termény, illetve napszámban munkát teljesítettek./

  A századforduló táján -a kivándorlási hullám idején- többen Amerikába mentek dolgozni, s ott gyűjtöttek az egyházközség megsegítésére és különféle templomi felszerelési tárgyakat /miseruhát/ vettek. Akik hazajöttek földet vettek, házat építettek, fölműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak.

  A gazdasági környezetbe az egyházak is beilleszkedtek, a falusi egyházaknak földtulajdonuk volt, a papok is gazdálkodtak. Később bérbe adták a földet /az 1930-as 1940-es években/, majd a Tsz-esítés idején /az 1950-es években/ először az egyházi földeket tagosították, vették állami-, illetve Tsz tulajdonba. Csak a templom- és a parochia-kert, továbbá a temető maradt az egyházközség tulajdonában. Ez jelenleg is így van.

  A II. világháborúig hivatásos kántor /éneklész/ és harangozó is volt az egyházközség kötelékében. A "szocialista rendszerben" a jóhangú fiatalemberek /szükség esetén a pap feleségek/ vállalták a kántorizálást. A falvak népességénak csökkenésével, az önkéntes kántorok kiöregedése és elhalálozása óta -jelenleg is- a lelkipásztor egyszemélyben a kántor is. A harangozói és takarítói teendőket a még munkabíró hívek vállalják. A lakosság nagy része öreg, betegeskedő kisnyugdíjas. A csékei egyházközség lélekszáma jelenleg 36 felnőtt és /3+3+2= 8 gyerek. 1992. évtől már nincs helybeli lelkész, a Dámóc-i anyaegyház filiája.

  1915-től 1992-ig /két év kivételével/ folyamatosan volt helybeli lelkész, s mivel hosszabb időt /10-15 év/ töltöttek ell az egyházközségben , nevükhöz fűződött valami említést érdemlő esemény az egyházközség életéből.

 

  Legeza Ödön lelkészsége idején /1915-1931/ -egy kérelemhez mellékelt feljegyzései szerint- :

            1920. évben a templomot eternit palával újonnan fedették, a torony régi gerendázatát új fa építménnyel kicserélték és a tetejét horgony-lemezzel befedették. A templomot és a tornyot kivülről tatarozták. 1921. évben a templom szentélye, hajója és pitvara festőművész által művészien ki lett festve /freskókkal/.

            1922. évben miseruhát, 2 pár zászlót, szőnyeget, képeket és kisebb kegytárgyakat vettek, továbbá a templom padozatát olajfestékkel befestették.

            1923. évben az I. világháború után megmaradt egyetlen kisharanghoz nagyharangot öntettek, továbbá a paróchia leomlott tornácát 20 méter hosszúságban terméskőből újra építették.

             1924. évben a rózsafűzéresek részére díszes Mária-oltárt állítattak, továbbá a paróchia szobáit kifestették.

            1925. évben a paplak melléképületeit /istálló, stb./ tatarozták kívülről. Az egyházközség híveinek áldozatkészsége a kedvező gazdasági időszakban ki volt használva, de ki is lett merítve.

 Az egyházközség szinte minden évben részesült kisebb-nagyobb összegű segélyben, mint az egyházmegye egyik legszegényebb paróchiája.

  A csékei anyaegyház fiókegyházai közül Kisrozvágyon 1925. évben felvetődött a templomépítés igénye.

             1926. évben özv. Antalóczy Izidorné 100 ölnyi beltelket adományozott a kisrozvágyi görögkatolikus templom építési céljaira. A templom felépült.

             1930. évben a csékei anyaegyház leányegyháza: Lácza, Semjén, Ricse, Kisrozvágy, Nagyrozvágy, Pácin, Karcsa, Cigánd. Ezen községek lakossága nagyobbrészt református vallásu. A vegyes-vallásu házasságok esetében a nem katolikus felek áttértek.

 

 Görögh Péter lelkészsége idején /1931-1947/ a templomot belül tatarozták, a padlózatot felújították /kockakövekkel/ a templom szentélye és hajója közé kovácsotlvas-rácsot építettek az elválasztás jelképéül. A falakat egyszínű festékkel lemeszelték, -szerény díszítésként- a szentély boltívére "ÁLDOTT KI AZ ÚR NEVÉBEN JŐ" felirat, a plafonra a Szentlélek jelképe a GALAMB lett felfestve.

 

 

 

Barna Miklós dr. lelkészsége idején /1947-1958/ a szocialista rendszer kialakulása "nehéz időket" jelentett az egyházak számára A II. világháború után illetve a Tsz-esítés után a faluból elszármazottak /és ismerőseik/ a gyermekeik és unokáik megkeresztelése, valamint azok házasságkötése céljából felkeresték az egygházközséget.

  A leányegyházak közül 1947. évtől Pácin anyaegyház lett, ezidőtől Karcsa már hozzá tartozott mint filia.

 

Virányi György lelkészsége idején /1958-1967/ bevezették a villanyt a templomba is. A templomot kívülről és belül is tatarozták, a jelenleg is meglévő díszítésekkel festették ki, a külső falakra nemesvakolat került, a horgonylemez tetőzetet lefestették, a horgonylemez tetőzetet lefestették.

 

Ihnáth János lelkészsége idején /1969-1977/ már "szabadabb légkörben" történhetett a gyermekek hitoktatása, a szentmisén való segédkezésük szorgalmazása /ministrálás díszes ruhában/.

 

 

 

Mosolygó Tamás lelkészsége idején /1977-1982/ a harangot villamosították, a templomba és a paróchiára villany-fűtést szereltek hőtárolós kályhával. A hőszigetelés javítása érdekében a templomban belső ablakot készíttettek, a kórusra és a templom pitvarának leválasztására üvegfalat szereltettek.

 

 

 

1981. augusztus 09.-én Dr. Keresztes Szilárd püspökatya itt Csékén /szülőfalujában/ áldozópappá szentelte Nagy Istvánt /szülei: Nagy B. István és Kukta Margit/. A mikor hazalátogat a falu közössége szívesen hallgatja Istent dicsőítő szentbeszédeit.

 

 

 

Sereghy János lelkészsége idején /1982-1985/ egyre nagyobb számban igényelték a nagyszülőknél nyaraló unokák nyári hitoktatását /a szentmise "titkainak" ismertetése/, elsőáldozásra való előkészítését.

 

 

 

 Pásztor Béla lelkészsége idején /1985-1992/

 1988. évben a Községi Tanács ravatalozót építtetett. A ravatalozó díszítésére /drapériák, csillár, szőnyeg/ a lakosság körében gyűjtöttek: Lácáról 133 fő, Csékéről 33 fő adakozott e célra. A ravatalozóból történő katolikus temetés kiegészítő kegyeleti tárgyait /lélekharang, örökmécses, asztali gyertyatartók, asztali- és hordozható kereszt, kis zászlók/ Fincziczki Ferenc adományozta.

 A lélekharanghoz a haranglábat a Községi Tanács készíttette. Az elszármazottak közül Dr. Leskó Tibor jelentős összeggel támogatta az egyházközséget.

 

 

 

1992 óta nincs helybeli lelkész, a paróchia épülete üresen áll. Az egyházközség híveinek lelki gondozását a Dámóc-i anyaegyházlelkipásztora látja el, vasár- és ünnepnap rendszeresen, az utóbbi két évben advent és nagyböjt idején hétköznap is van szentmise.

 

 

1998. augusztus 15.-én ünnepélyes templombúcsú volt, Dr. Keresztes Szilárd püspökatya, továbbá a korábban Csékén szolgáló lelkipásztorok és családtagjaik /az 1915-31. között csékén szolgált Legeza Ödön tisztelendő úr leánya Katóka is itt volt, aki Csékén született 1916./, valamint a környékbeli községek lelkészei részvételével.

 Az ünnepség előkészítésében, megszervezésében és sikeres lebonyolításában Terdik Mihály dámóci lelkésznek és feleségének sokat segített a faluból származó Nagy István tisztelendő atya.

 Erre az alkalomra a paróchia épület helyiségei ki lettek meszelve, az ajtók ablakok lefestve a helyi önkormányzat segítségével. Az évek óta lakatlan paróchia udvar rendbe tételét és egyéb javítási munkákat zömmel Barna József /helybeli lakos/ végezte. A templomajtó, az oltár és a baldachinum, valamint a többi fehérfestést igéynlő templomi tárgyak átfestését a dámóci kispap-növendékek és a tisztelendő úr végezték.

 Az ünnepség megrendezésének anyagi fedezetéhez a búcsún résztvevő hívek adományán kívül a püspökség és a helyi önkormányzat is hozzájárult.

 A templom oldalfalán a felújításkor meghagyott régi vakolatban nehezen olvasható felirat van: "1?46. ÉVBEN ???IUS 9-ÉN ELKEZDŐDÖTT ÉPÜLNI". A templom építésének és felszentelésének 150 éves évfordulóját ehhez számítva ünnepeltük.

 A Cséke-i egyházközségben szolgáló papok felsorolása az évszámok sorrendjében az alábbi táblázatban látható:

 Megjegyzés a táblázathoz:

  * : Markovics János átköltözött Csékére

  **  : 1841. Dámócon Kaibus Péter, 1849. Markovics János már petriki lelkész

 A környező falvak lakossága református vallású, kivétel Dámóc és Cséke, ahol a lakosság nagyrésze görögkatolikus.

 ***: Bővebben Ortutay Jenőről

 a kép innen származik

****: 2015 és 2018 júliusa között Dámócon nincs helyben lakó parókus atya, Zemplénagárdról történik a szolgálatok ellátása. 2018 agusztus 01.-től ismét Dámóc a körzet központja.

 

Évszám	Csékén lakó	Dámócról adminisztrátor
1786	-	Fedorovics Bazil
1793	Lengyel Péter	-
1796	Drótos Elek	-
1805	-	Molnár Prokop
1814-1821	Markovics János	-
1821-1828	/Dámóc filiája/	Markovics János
1828-1829	Belugyánszky Antal	-
1829-1838       *	Markovics János	/újra Dámóccal együtt/
1838-1848      **	Markovics János	-
1849	-	Kaibus Péter
1850	Markovics János	-
1853-1860	Szender Mihály	-
1861-1869	Melles Sándor	-
1869-1872	-	Suba György
1872-1876	-	Markovics János
1877-1879	-	Vályi Sándor
1879-1885	Takács Péter	-
1885-1893	Manajló Tivadar	-
1893-1903	Sztankaninecz Endre	-
1903. IV-IX.	Lukács János	-
1903-1905	-	Sztankaninecz Endre
1905-1908	Damjanovics Ödön	-
1908-1913	-	Sztankaninecz Endre
1913-1914   ***	Ortutay Jenő	-
1915	-	Sztankaninecz Endre
1915-1931	Legeza Ödön	-
1931-1947	Görögh Péter	-
1947-1958	Barna Miklós dr.	-
1958-1967	Virányi György	-
1967-1969	-	Dr. Palatitz Jenő
1969-1977	Ihnáth János	-
1977-1982	Mosolygó Tamás	-
1982-1985	Sereghy János	-
1985-1992	Pásztor Béla	-
1992-1993	-	Beregi István
1993-1999	-	Terdik Mihály
1999-2002	-	Kiss Zsolt
2002-2009	-	Tótszegi István
2010-2015	-	Ivancsó Bazil
2015-2018 ****	-	Gánicz László
2018. VIII.	-	Molnár Attila

 

 Görögkatolikus papok történeti névtára

 

S Z T A N K A Y

 

 

 

Oldal: A CSÉKEI görögkatolikus egyházközség története
LÁCACSÉKE - © 2008 - 2024 - lacacseke.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat