LÁCACSÉKE

2010 szeptemberétől azok a hírek és képek kerülnek ide, melyek feltöltési-korlát miatt már nem helyezhetők el a www.lacacseke.hu oldalra. Az új hírek, információk az Oldalak (menü) pont alatt találhatók

Sárospatak és Vidéke, 1933

 

Láca

          Kisközség, körjegyzőségi székhely. Lakosainak száma 1421, kiknek 69%-a református, 26,5%-a római, illetve görög katholikus. Posta- és vasútállomása : Ricse.

Bár nevében a 108 nemzetség nevének egyike él, okleveles nyomát először 1417-ben találjuk. Református temploma több, mint 100 éves. Határa emelkedett felszínű, 3.270 kat. hold kiterjedésű, melyből 2.107 hold szántó. A tiszaszabályozás előtt is volt már 736 hold szántója. Határában Monyha és Őrhegy nevű tanyák figyekmet érdemelnek. Értelmes, okosra, szépre hajló jó magyar nép a lácai.

Jobbágyok száma /feltétel, hogy mindenkinek volt lakóháza/ 1598-ban: 23 fő Lélekszám a mai /1933/ bodrogközi lakás és lélekszám 1:6 arányában 1598-ban: 138 fő

Lakások száma 1930-ban: 220                                    Lélekszám 1930-ban: 1.421 fő

---

Lakóinak száma 1421. Körjegyző: Molnár Vilmos, Bíró: Sohajda Béla,        Ref. lelkész: Sáfár István, Tanító: Kató János, Papp Ilona.                                  Levente főoktató: Balogh Albert.

 

Balogh Béla Kálmán olk. jegyző.

Gimnáziumi érettségi után Dombrádra ment jegyző gyakornoknak és onnan a nyíregyházi közigazgatási tanfolyamra. oklevelét 1932-ben nyerte és azóta Lácán mint kisegítő jegyző dolgozik.

 

Elefant Emil s. jegyző.

1917-ig jegyzőgyakornok volt, 1917-18-ban elvégezte Kassán a közigazg. tanfolyamot és 1918 óta a sátoraljaújhelyi körjegyzőség segédjegyzője.

 

Fülöp Sándor cipészmester.

1919-ben Királyhelmecen szabadult. Az orosz és olasz fronton harcolt. A Lublin és Tomasov körüli harcokban megsebesült. A br. v. é. kétszer, a K.cs.-k. tulajdona.

 

Gecse Lajosné okl. közs. szülésznő.

4 évig főápolónő volt a szegedi közkórházban, majd több fővárosi közkórházban és szanatóriumban osztályvezető volt. 1925-ben szerezte oklevelét. Lácán 1930-ban választották meg. 1931-ben ment férjhez.

 

Horváth Mihály géplakatosmester.

A gépészeti tanfolyamot Budapesten végezte a technológián. A kisbéri méntelepen 2 évig volt főgépész, 12 évig művezető a gróf Lónyay és később a Mailáth-uradalomban. Végül 1930-ban Lácán lett önálló.

 

Linszki József asztalosmester.

Sátoraljaújhelyben tanulta ki iparát 1922-ben és 8 évig mint segéd dolgozott Nyíregyházán, Kisvárdán és Cigándon. 1930-ban Lácán önállósította magát.

 

Molnár Vilmos körjegyző.

A közigazg. tanfolyamot Kassán végezte. Lácán mint jegyző 1905 óta teljesít szolgálatot. Ezt megelőzően Nagykövesden volt segédjegyző. Több hekyi egyesület elnöke.

 

Perkács János segédjegyző.

Közigazg. tanfolyamot Egerben végzett 1929-ben. Működését a ricsei körjegyzőségnél szerezte, 1930 óta Lácán segédjegyző.

 

Sáfár István ref. lelkész.

A teológiát Debrecenben végezte 1906-ban. Kőrősladányban volt segédlelkész, 1912 óta vezető lelkésze a lácai ref. egyháznak. Működése alatt épült a jelenlegi iskola és tanítóilakás. A Hangya szövetkezet alapítója.

img_s.jpg

 

 

Sohajda Béla kisbirtokos, községi bíró.

1907-ben kezdett önálló gazdaságot 25 holdon. Községét 14 éve szolgálja, kezdetben mint hites, majd törvénybíró és 1930 óta mint bíró. A "Hangya" egyik megalapítója és pénztárnoka ref. egyház tanács tagja.

 

Tóth S. András kisbirtokos.

Szülei gazdaságában nőtt fel. Volt községi bíró. A "Hangya" szövetkezet elnöke. A Tiszaszabályozási Társulat vál. tagja. A községben az első volt, aki a gazdaságában nemesített vetőmagot vetett.

 

 

Cséke

          A rozvágy-agárdi dombsor emelkedésein épült magyar község. Lakosainak száma 257. Legnagyobb részben (62%) görög katolikus vallásuak. A tankötelesek részére az állam tart fenn iskolát. A járás legkisebb községe. Posta és vasútállomása: Ricse. Körjegyzőségi székhelye: Láca.

Alapítása az Árpádkorban élt Chaka, Cheka nevű birtokostól eredhet. Chieka alakban is van említés róla. Innen ered a Csékey-család, melynek a 15. században itt vára is volt. Mindig kicsiny hely volt; mint az egyik táblázaton látható, 1598-ban mindössze 5 jobbágy lakta. Határa is kicsiny. 1800-ban 189 hold szántóföldje volt: mai határa 660 hold. Határában érdekes dűlőnevek: Czikkely és Akasztóhomok.

Jobbágyok száma /feltétel, hogy mindenkinek volt lakóháza/ 1598-ban: 5 fő Lélekszám a mai /1933/ bodrogközi lakás és lélekszám 1:6 arányában  1598-ban: 30 fő

Lakások száma 1930-ban: 60                                         Lélekszám 1930-ban: 257 fő

---

Lakósainak száma: 257.                                      Bíró: Csábak István                                            Levente főoktató: Csépes Jenő                    Szülésznő: Séra Lajosné

 

Csépes Jenő áll. iskola tanító.

A tanítóképezdét Nyíregyházán végezte 1927-ben. Működését Csékén kezdte és napjainkban is itt tanít. Édesatyja Cs. Mihály szintén tanító volt, Tiszabüdön működött 22 éven át.

 

Csábak István községi bíró.

Kisbirtokos , 35 holdon gazdálkodik. 4 évig Amerikában volt, hol az angol nyelvet is elsajátította. 1919 óta a község bírója. A háborúban az orosz fronton küzdött, Przemyslnékl fogságba esett.

 

özv. Formády Györgyné

Néhai férje 1877-ben szerezte oklevelét. Gálszécsen, Magyarizségen, Zsarnócán, Ráckevén tanított 1937-ig. 1931-ben húnyt el. Atyja és nagyatyja tanító volt.

img_f.jpg

 

 

Görögh Péter g kath. lelkész.

A teológiát 1924-ben Esztergomban végezte. Lelkészi működését 1928-ban kezdte. Borin volt s. lelkész, Nyírbátorban és Tornyospálcán h. lelkész. 1931-ben lett Csékén vezető lelkész.- Családja a 13-ik században nyerte nemességét.

img_g.jpg

 

 

Lang Adolf kereskedő és kocsmáros.

1917 óta önálló. Közs. képviselő. Tevékeny részt vett a bodrogközi izr. egyház megalapításában.

 

 

Monyhatanya

Samudovszky Jenő áll. tanító.

Oklevelét 1931-ben Sárospatakon nyerte el. Működését a monyhatanyai áll. elemi iskolában 1932-ben kezdte.

 

Török János szeszgyárvezető.

A géplakatos szakmában való fölszabadulása után Debrecenben a MÁV műhelyében dolgozott. A debreceni fémipari iskolában stabil gőzgépek kezelésére nyert képesítést és mint főgépész került gróf Mailáth József ófehértói uradalmába. 1930-ban Budapesten mint erjedéstani hallgató szeszgyárvezetői oklevelet kapott és azóta Mailáth gróf monyhatanyai szeszgyárának üzletvezetője.

img_5289.jpg

 

 

Valykó Mihály róm. kath. lelkész.

A teológiát Esztergomban végezte. Pappá szentelték ugyancsak Esztergomban 1932-ben.



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 53
Tegnapi: 100
Heti: 386
Havi: 153
Össz.: 318 227

Látogatottság növelés
Oldal: Ezt írták rólunk 1933-ban
LÁCACSÉKE - © 2008 - 2024 - lacacseke.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »